Átadás utáni beszélgetés a Savaria Takarékszövetkezet elnökével, Szabados Tiborral
A Csepregi Takarékszövetkezetnek nagy hagyománya volt. Amikor szóba került az egyesülés, illetve a társulás kérdése, elhangzottak érvek és ellenérvek is. Hogyan összegezné elnök Úr ezt az akkoriban feltétlenül érzékelhetõ konfliktushelyzetet?
Az egyesülésrõl nehéz beszélni, és még nehezebb azt megélni. Hiszen arról van szó, hogy egy takarékszövetkezet beolvad egy másikba, az utóbbi kerül diktáló szerepkörbe és az elõbbinek nagyon sok esetben ezt el kell viselnie. Azt hiszem, hogy a helyiek ilyen irányú félelmei alapvetõen a mi esetünkben nem igazolódnak be, bár tudom, hogy nagyon sok kérdés vetõdött fel. Ez azzal is kapcsolatba hozható, hogy Csepreg sok olyan dolgot élt meg, amelyek gazdasági lehetõségeit visszafogták, korlátozták. Ezek közül most konkrétan a vasút leépítésére, és több kisebb üzem bezárására gondolok. Ezért is féltették a csepregiek a takarékszövetkezetüket is.
Azokból, amit elmondott ez szinte törvényszerû, és érthetõ is volt. Milyen ellenérvekkel lehetett ezt a hangulatot oldani?
A legfontosabbnak tartom, hogy a Csepregi Takarékszövetkezet a jogszabályi ismeretek mellett, tulajdonképpen egy kényszerszituáció bekövetkezte elõtt, azt megelõzve, teljes gazdasági lehetõségeit maximálisan kihasználva tette meg lépéseit, ami azt jelenti, hogy tudtunk egymással olyan együttmûködést kötni - már mint a Ják és Vidéke és a Csepreg és Vidéke Takarékszövetkezet , ami az egyesülésrendszernek a feltételét képezte. Ez azt jelentette, hogy a csepregi emberek érdekeit maximálisan védve, olyan feltételek születtek, amelyek már az egyesülés elõtt azt eredményezték, hogy nem egy jogszabály adta kényszerbõl kerekedik ki az egyesülés, hanem jól végiggondolt üzleti érdekbõl, aminek eredménye például az is, hogy az új takarékszövetkezetnek a neve nem Ják és Vidéke Takarékszövetkezet lett, hanem egy kicsit semlegesebb és ezt a térséget, a megyét jobban reprezentáló Savaria Takarékszövetkezet.
Ezen kívül nagyon fontos tényezõ, hogy egy tõkeerõsebb, illetve nagyobb pénzeket kezelõ takarékszövetkezetrõl van szó, aminek következménye, hogy olyan mértékû beruházásokat is tervbe lehetett venni, ami az ország egyik legkorszerûbb bankfióki igényeinek is megfelelne, olyan szolgáltatásokkal, ami egyedül álló. Több, mint 109 millió forintról van szó.
Tehát amikor a szerzõdésekrõl tárgyaltak, illetve azokat megkötötték, akkor már megvolt az az elképzelés, hogy a csepregi fiók ne legyen elhanyagolva, hanem tényleg a településnek, illetve a régiónak egy újabb színfoltja legyen.
Így van. Tulajdonképpen arról van szó - persze a Ják és Vidéke Takarékszövetkezet szempontjából nézve is -, hogy egy olyan területhez jutottunk, ahol kisebb a konkurencia, hiszen a helyi takarékszövetkezeten kívül más pénzintézet nem volt. Emellett olyan lehetõségeket tudtunk biztosítani, amelyekkel e terület pénzintézeti ellátását növelni, bõvíteni tudtuk, oly mértékben, amire a Csepregi Takarékszövetkezet önállóan nem tudott volna a közeli jövõben vállalkozni.
Ma megtörtént a rendkívül esztétikus, szép intézménynek az átadása, elkezdõdött a munka. Milyen régi szolgáltatások maradtak meg, maradtak meg magasabb minõséggel, illetve milyen újak léptek be.
Köszönöm ezt a minõsítést az egységre vonatkozóan. Úgy gondolom, akkor leszek boldog, ha ezt a megállapítást minden kedves ügyfelünk és a csepregiek is egyértelmûen tudják képviselni. Hozzáteszem azt, hogy ha emlékeznek, ez egy kis egység volt, ami azt jelentette, hogy 5-6 ember esetén már zsúfoltság volt. Egy pénzintézetnél azonban nagyon fontos biztosítani egyfajta joggal elvárható intimitást, amire e körülmények között szinte alig volt lehetõség. Meg kell adni a tisztelt ügyfélnek a lehetõséget ahhoz, hogy kellõ távolságot tudjon tartani. Ezt úgy próbáltuk meg elérni, hogy az ügyféltérben két fajta járólapozást hoztunk létre: a sötét színû a kiszolgáló rész, míg a világosabb rész a várakozó rész. A szolgáltatásaink egyébként klasszikusak, amelyek eddig is ügyfeleink rendelkezésére álltak, mint pl. betétgyûjtés, lakossági, vállalkozói betétgyûjtés, folyószámla vezetése, hitelezés, a lakosság vonatkozásában építési hitelek folyósítása. Mindezen hitelek devizában történõ folyósítását is tudjuk már biztosítani.
A deviza számlavezetési lehetõséget is megteremtettük. Ugyan itt Csepregen nem, de Szombathelyen igen. Ezért a szolgáltatásért azonban nem kell ügyfeleinknek utazniuk, hiszen helybõl is igénybe vehetõ. A bõvítések közé tartoznak a lakástakarék-pénztári szolgáltatások.
Lehetõség van bankkártya igénylésére, hiszen egy pénzkiadó automatát is telepítettünk. A nap folyamán bármikor lehet kivenni pénzt az automatából, emellett ellenõrizni lehet a számlákat, jóváírásokat stb. Két tárgyalót is kialakítottunk, ahol az ügyfél bizalmasan beszélhet az ügyintézõvel. Megteremtettük az intim pénztár lehetõségét is, amit ugyancsak az egyik tárgyalóban lehet lebonyolítani. Ha valaki nagyobb összeget akar felvenni, vagy elhelyezni, és úgy gondolja, hogy ezt nem kell több ember elõtt elmondania, kérheti, hogy vonuljanak el a tárgyalóba. A mozgáskorlátozottak részére is biztosítottunk hozzáférési lehetõséget, õk az udvaron keresztül juthatnak be a takarékszövetkezetbe. Ezen kívül újdonság, és a takarékszövetkezetek közül itt Csepregen valósult meg elõször az úgynevezett internetes banki modul, ami lehetõséget biztosít arra, hogy az ügyfél a modulnak a kezelésén keresztül le tudja bonyolítani a legfontosabb számla-tranzakciókat, átutalásokat tudjon indítani, betétet tudjon lekötni, megbízásokat tudjon adni.
Ismerve az eddigi ügyfélkört, hol érez bõvítési lehetõségeket? Milyen rétegeket szeretne jobban becsalogatni ebbe a csodálatos épületbe?
Alapvetõen minden ügyfélkörre gondolok, de ezen belül fõleg a középvállalkozókat szeretnénk nagyobb mértékben megnyerni szolgáltatásainkkal, valamint a térség önkormányzatait kívánjuk megkeresni üzletkötési céllal, hisz nem titok, hogy a SAVARIA Takarékszövetkezetnél már 17 önkormányzat vezeti számláját. Ez egy nagyon komoly szám, és ha ezt tudnánk bõvíteni, akkor ez további lehetõségeket biztosítana. Ha az önkormányzatok zömét meg tudnánk nyerni, ez jelentõs kistérségi szerepvállalást is jelentene pénzügyi szolgáltatóként. Ennek érdekében minden lépést megteszünk. Alapvetõen azonban továbbra is a kisvállalkozók és a lakosság igényeinek próbálunk megfelelni klasszikus szolgáltatásainkkal. Számukra olyan csomagokat próbálunk meg kidolgozni, amelyek a szolgáltatásokat egyszerûbbé és anyagilag elõnyösebbé teszik.
Az elkövetkezendõ idõszak tehát már nem annyira a tervezés, inkább a végrehajtás, a megvalósítás lépcsõfokait jelentik, vagyis állandó munkát.
A kollégákra nagyon komoly szerep hárul. Szép terveink vannak, amelyekhez a feltételrendszert megteremtettük, azzal is, hogy ezt az egységet átadtuk. Most a munkatársak dolgos hétköznapjaira van szükség. Azt hiszem a tervek teljesüléséhez megfelelõ szakembergárda áll rendelkezésünkre, és biztos vagyok abban, hogy ezeket a feladatokat végre fogják hajtani.
A Promenád szerkesztõsége nevében további sok sikert kívánunk Önnek és munkatársainak.
A cikket eddig 2969 ember olvasta.