Adatok a csepregi Boldogasszony- templom történetéhez

Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna

Adatok a csepregi Boldogasszony-templom történetéhez

Csepeg délnyugati részén, a Szombathelyrıl érkezı út jobb oldalán, szemben a

temetıvel ível az a kavicsos út, ami kivezet a Boldogasszonyról elnevezett

templomdombhoz. A közbeszéd ma már nemcsak a kegyhelyet, hanem az egész

határrészt, az ott folydogáló Boldogasszony-patakot és a közelmúltban üzembe

helyezett víztározó tavat együttesen belefoglalja az elnevezésbe. Az a tény már

kevésbé él Csepregen a köztudatban, hogy a Frankói (Gıs) család birtokát képezı mai

Alsóváros területét Sárnak, más néven Boldogasszonyfalvának nevezték a

középkorban (1392).

Internetes mérések szerint Boldogasszony és környéke egyik legkedveltebb kiránduló

helye a csepregi embereknek és az ide érkezı kirándulóknak. Érdemes arra, hogy a

múltjáról kerengı szóbeli és írásos ismereteket összefoglaljuk és pontosítsuk.

A kegyhelyhez a Kálvária stációi mellett juthatunk el. A szó jelentése egy domb latin

neve Jeruzsálem mellett, amelyen a Biblia szerint Jézust keresztre feszítették. Arámi

nyelven Golgotának is nevezik. A városból a Kálváriára vivı utat keresztútként tartja

számon a kereszténység.

Boldogasszonyhoz vezetı út bal oldala mellett 1867-tıl fehérlik a tizennégy stáció

oszlopsora. A román boltozatú, téglából épített, vakolt tetıs oszlopokban helyezték el

Jézus keresztútjának egy-egy jelenetét ábrázoló képeket. Az öreg, elromosodott

Boldogasszony temploma lebontása után a domb üresen állt. A szakrális hely

folyamatosságát szerette volna megırizni az egyház, amikor egyezséget kötött a

csepregi cukorgyárat alapító Schoeller és Társai cég igazgatójával, Carstanjen Gusztáv

lovaggal, a Kálvária megépítésére. Elsı leírását Farkas Sándor káplántól, Csepreg

történetírójától olvashatjuk.

...